A tárgy a jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek kategóriába tartozik.

A következő tudás-, képesség-, attitűd-, autonómia- és felelősségelemek közül melyek átadásához, fejlesztéséhez járul hozzá:

  • Ismeri a globális és hazai társadalmi, gazdasági, politikai, jogi folyamatok alapjellemezőit.
  • Történeti összefüggéseiben is ismeri az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét valamint intézményeit.
  • Ismeri az általános, valamint a jogász szakmák etikai normáit.
  • Felismeri az etikai dilemmákat és az új morális kihívásokat.
  • Ismeri a hazai, az európai és nemzetközi jog legfontosabb tételes jogi szabályait, a meghatározó alkotmánybírósági, bírósági döntéseket.
  • Ismeri a különböző jogágak főbb jogforrásait, speciális szabályozási és működési logikáit, a szakjogi terminológiákat.
  • Ismeri a speciális jogterületek sajátosságait.
  • Képes értékelő viszony kialakítására a jogra és államra vonatkozó nézetekkel, elméletekkel kapcsolatban és képes ezek jogi és társadalmi relevanciájának felismerésére.
  • Biztosan kezeli a szakjogi terminológiákat.
  • Képes a jogi elvek és értékek széles körű alkalmazására a törzsanyagon kívül is.
  • Képes a társadalmi problémák megértésére, új jelenségek feldolgozására, kritikus gondolkodásra.
  • Képes tudományos művek feldolgozására, értelmezésére, továbbgondolására és használatára. Alkalmas a tudományos megközelítés, fogalmi készletek befogadására és használatára.
  • Ismeretei alapján képes a joggal, társadalmi jelenségekkel kapcsolatos viták, értelmezésére és vélemény kialakítására.
  • Érzékeli a környezeti (jogi, intézményi, gazdasági, politikai, társadalmi) változásokat és adaptív módon viszonyul ezekhez.
  • Képes a társadalmi és jogi problémákat felismerni és hajlandó azok megoldásait keresni.
  • Képes jogi, társadalmi kérdésekben saját vélemény kifejtésére, mások véleményének elfogadására, képes az érvek logikus, világos kifejtésére, közvetítésére, a meggyőzési eszközök használatára.
  • Képes a jogrendszer, a jogi módszerek történeti és elméleti alapjainak és használatának kritikus szemléletére.
  • Érzékelni képes a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmákat és képes azok elemzésére, szintetizálására.
  • Érzékeny a szakmai, társadalmi problémákra.
  • Hajlandó nem jogi szempontrendszerek bevonására, alkalmazására.
  • Nyitott az új jogi területek befogadására, megoldások keresésére ismeretlen problémákra.
  • Tiszteli Magyarország alkotmányos rendjét, a humanizmus, emberi jogok, demokrácia, jogállam értékeit.
  • Kritikusan viszonyul azokhoz a jelenségekhez, amelyek nem egyeztethetők össze a jogállami és demokratikus értékekkel.
  • Elutasítja a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségeket, és keresi a megoldásokat és eszközöket ezek kezeléséhez.
  1. A nemzetközi környezetjog kialakulása, főbb állomásai;
  2. A nemzetközi természetvédelmi jog kialakulása;
  3. EU környezetjog és természetvédelem;
  4. A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) elfogadásának előzményei;
  5. A CBD és Jegyzőkönyveinek áttekintése;
  6. A CBD működése, a COP határozatok jogi természete;
  7. Főbb tematikus kérdések: biológiai sokféleség és éghajlatváltozás; biológiai sokféleség és egészség; együttműködés más biodiverzitási egyezményekkel;
  8. Főbb tematikus kérdések: tengeri biodiverzitás kérdése; fenntartható vadvilág-menedzsment; szintetikus biológia, idegen özönfajok stb.
  9. Főbb tematikus kérdések: őslakos népek és helyi közösségek tradicionális tudásának kérdése; digitális szekvencia információkból származó hasznok igazságos elosztása; pénzügyi források mozgósítása, pénzügyi mechanizmus; monitoring;
  10. Európai Unió természetvédelme – jogszabályi háttér, joggyakorlat;
  11. Európai Unió és a CBD, uniós biodiverzitás-védelem, génmegőrzés, biológiai biztonság;

Aktuális kérdések, összegzés